Verbita Missziós Táborok Körömben és Girincsen

A Verbita Rend Jpic iroda által idén már második alkalommal kerültek megszervezésre a 6-14 éves korú gyermekek számára a nagy népszerűségnek örvendő nyári Verbita Missziós Táborok Köröm és Girincs településeken.

A körömi plébánia hatalmas, fás, füves kertje, valamint a girincsi tájház múltidéző udvara a tágas filagóriával eszményi helyszínt biztosított a táborozó, helyenként 70-100 gyermek számára.

A gyerekek szemmel láthatóan nagy örömmel vettek részt a táborokban. Töretlen lelkesedéssel, kitartással birkóztak meg a tikkasztó nyári meleggel. Szünidei szabadidejüket nem sajnálva siettek minden reggel a táborokba. Csodálatos látványként tárult a szemek elé a kora reggeli órákban az utcákon bandukoló, összeverbuválódott gyereksereg. Karjaikat összefonva, vidám nevetgélés közepette sétáltak a harmatos úton. A kisebb gyerekek is sietős igyekezettel nyargalásztak az árokparton, a nagyobbak felügyelete mellett a táborok felé. Minden gyerek arcáról boldogság sugárzott. Nem számított a korai kelés. Senki sem hiányzott. Minden nap egyre csak duzzadt a létszám, amely nagy örömmel töltötte el a táborok szervezőit, valamint a segítőket.

A táboroknak helyt adó két község élete is fellendült. Nemcsak a gyerekek, de a helyi felnőttek is aktívan részt vettek az előkészületekben, a lebonyolításban. A segítők nagy része is körömi és girincsi pedagógusokból, gyermekszerető felnőttekből tevődött össze, akik a gyermekek felügyelete és irányítása mellett napi háromszori étkezéssel is ellátták a táborozókat kedves adományozók, valamint a Verbita Rend JPIC Irodája jóvoltából.

A tábor meghatározó jelmondata, a "Legyetek jók, mert tudtok!" élethűen kifejezte a táborokra jellemző hangulatot. A 6-14 éves korosztály számára szervezett programok minden mozzanata ezen eszmeiséget közvetítette változatos formában a gyerekek felé. A jóságra való törekvés az első perctől kezdve áthatotta a gyermekek viselkedését. Elmondható, hogy a táborokban résztvevő hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek minden nehézség nélkül, odaadóan követték a tábori napokon a jelmondat iránymutatását a pedagógusok és a segítők közreműködése által. Nem bizonyult kis feladatnak, de mindenki szívvel-lélekkel törekedett arra, hogy a két tábor három-három napja alatt a gyermekekkel minél tartalmasabban, közvetlen és közvetett formában is megismertesse a jóság fogalmát, a jóság cselekedeteit, a jóságos viselkedést, amely nagyon szorosan kapcsolható az erkölcsi és hitélethez is.

A Missziós Táborok nem kezdődhettek reggeli áhítat, imapercek nélkül, melyek ráhangolódást nyújtottak minden résztvevőnek a napi tevékenységekhez. Szívében-lelkében mindenki felébreszthette a hitet, a szeretetet Urunk Istenünk iránt, ami a mindennapok legfontosabb cselekedetévé vált még a gyermekek számára is.

A játékos, hangszerekkel kísért taizé énekek, dallamok is igazi csodával töltötték el a kicsinyeket. Ezek után senkinek nem esett nehezére a napi többszöri imádkozás sem. Nemcsak a kisebbek, de a serdülő korosztály is komolyan imádkozott, példát mutatva egymásnak is cselekedetükkel.

Mindezeken kívül mindennapos tevékenységnek számítottak a kézműves tevékenységek, a tánc, a vidám-zenés torna, a mozgás, a mesélés-mesehallgatás, a kulturális tevékenységek, a színi előadások megtekintése, valamint azokban történő szereplés az önfeledt gyermeki zsibongással karöltve, melyek megtöltötték a "táborlakók" mindennapjait.

A változatos tevékenységek által sok lehetőség adódott a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére, a képességek és készségek erősítésére, a szocializált viselkedés, a szocializáció jelentőségének kihangsúlyozására, mely önmagában is nagy jelentőséggel bír a hátrányos-, és a halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek fejlődése, fejlesztése szempontjából.

Gyorsan elröppent a három nap. Elszaladt az idő. A gyerekek szívükben telve szeretettel intettek búcsút a tábornak, a szervezőknek és a segítőknek. A hála és az öröm fénye csillogott szemükben, amikor kiléptek az ódon fakapun, s az bezárult mögöttük. Éppen akkor, amikor a Nap is lebukni készült a Bükk-vidéke felett. Köszönjük a Verbita missziós atyáknak főleg Lourdu atyának és Juhos Ferenc atyának ezt a csodálatos eseményt a gyermekeink számára.

Vrazala Marianna